Magyarország sokat költ útfejlesztésekre,GDP-arányosan az úthálózatra fordított költésben uniós éllovasok vagyunk - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből, amit a 24.hu szemlézett .
Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint Magyarország 1871 kilométeres autópálya-kapacitása meghaladja Csehországét, Szlovákiáét vagy Ausztriáét. Az ország az elmúlt 16 évben a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára, ennek nagy része azonban a jól kommunikálható sztráda- és gyorsforgalmi útépítésekre ment, miközben az alacsonyabb rendű utak 43 százaléka kifejezetten rossz állapotú. Ahhoz, hogy az úthálózat legalább a megfelelő állapotot elérje több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség.
A pénz háromnegyede új építésekre ment
A 43 százaléknyi rossz minősítésű mellett az utak 8 százaléka nem megfelelő, 12 százaléka tűrhető kategóriába tartozik. Pedig a jó minőségű úthálózat csökkenti a szállítási időket, optimalizálja a logisztikai folyamatokat, így nemzetgazdasági szintű hatékonyságnövekedést eredményez – hangsúlyozták. Az elemzésben kiemelték: Magyarországon az állam közúti költéseinek 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg 72 százalék új utakra.
Az elemzés készítői szerint a közlekedéspolitika elsődleges feladatának nem az új, költséges hálózati elemek kiépítését, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítását kellene kijelölni.
Az elmúlt 16 évben a gyorsforgalmi utak bővítésére és fejlesztésére több, az alsóbbrendű utak állapotának javítására kevesebb hangsúly jutott. Ennek oka, hogy az új fejlesztésekre könnyebben lehetett EU-s forrásokat kapni, illetve a nagyobb volumenű projekteknél a beruházói szempontból potenciálisan kedvezőbb árazás is növelhette a „kivitelezői étvágyat” . A nagyobb cégek számára a nagyobb fejlesztések kedvezőbbek lehettek, mint a sok, apró felújítás – foglalta össze az elemzés az Orbán-kormány NER-es vállalkozókat hizlaló politikáját.
Az Európai Unió is támogatott magyarországi útépítéseket
Az Európai Unió kohéziós alapja is támogatott sztrádafejlesztéseket, azokat, amelyek illeszkednek a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T). Támogatják a TEN-T hálózat hiányzó szakaszainak kiépítését, a határok összekapcsolását (mint az M30-as vagy M4-es). Ezen felül a kohéziós alap a vasútfejlesztéseket támogatja, további közút-fejlesztéseket nem.
A kohéziós alap az alábbi beruházásokat is támogatta:
Az M30-as autópálya Miskolc – Tornyosnémeti közti részénél kiemelkedő összeggel, 552,6 millió euróval (több mint 180 milliárd forinttal) támogatták egy 60 kilométeres, a nemzetközi Via Carpatia folyosóhoz tartozó szakasz teljes kiépítését. Az M4-es gyorsforgalmi tengely kiépítését több ütemben is támogatta a Kohéziós Alap. Például a Berettyóújfalu és a román határ (Nagykereki), valamint az M35-ös autópálya összekötő szakaszainak kivitelezésére szintén több száz millió eurós forrást különített el ebből az alapból az Európai Bizottság.A már meglévő autópályák üzemeltetési jellegű szinten tartását, újraaszfaltozását vagy a kapacitásbővítő sávbővítéseket az EU – kevés kivételtől eltekintve – nem finanszírozza közvetlen Kohéziós Alapból.
A kisebb, vidéki vagy megyei utak megújítása viszont nem a Kohéziós Alapból, hanem az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz tartozó TOP Plusz keretből finanszírozható, ezek azok a támogatások, amelyeket a megyei közgyűlések gondoznak.