Vannak helyek a városban, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, mégsem igazán látjuk őket. A Vasút utca környékén, a gyalogos felüljárón túl egy ilyen világ bújik meg.
Szűk átjárók, megkopott épületek, rozsdás fémszerkezetek és a sínek fölé magasodó vezetékek rajzolják ki a környék sajátos hangulatát.
A terület múltja szorosan összefonódik a vasúttal és az itt dolgozó emberek életével.
A közelben álló egykori MÁV művelődési ház 1896-ban épült, és egykor a vasutasok közösségi életének is fontos helyszíne volt.
Ma már inkább az épületek részletei, az időjárás koptatta felületek és a csendes mellékutcák idézik fel az elmúlt évtizedeket.
A sikátor egyik kapuján különös alak tűnik fel: egy puskát tartó lány, hajában piros masnival. A rozsdás fémen, a burjánzó növényzet mögött egyszerre hat meseszerűnek és nyugtalanítónak. Mintha egy egészen más történet csöppent volna Szombathely egyik legszürreálisabb zugába. Ha kíváncsi,
korábbi cikkünkben megnézheti
A két telep között feltűnik egy apró, piros mozdony, amely komótosan gördül végig a szűk átjárón.
Egy rövid séta is elég ahhoz, hogy felfedezzük ezt a kevésbé ismert városi környezetet. Nem a megszokott képeslap-Szombathely, hanem egy nyersebb, kissé elfeledett világ, ahol a múlt nyomai még ma is ott vannak a mindennapi látványban.
