Hiteles hírek egész Magyarországról

Itt nem arról van szó, hogy a Kárpát-medence legjobbjai vagyunk. Ez itt világszínvonal

Élen járnak a lézerfizika törekvései a szegedi ELI-ALPS-nak köszönhetően, amit már az Egyesült Államok kutatói is részletesen elemeznek a területen történő elmaradásuk ellensúlyozása érdekében.

Élen járnak a lézerfizika törekvései a szegedi ELI-ALPS-nak köszönhetően, amit már az Egyesült Államok kutatói is részletesen elemeznek a területen történő elmaradásuk ellensúlyozása érdekében – írja az Index korábbi riportjában, melyet a szegedi lézeres kutatóközpontban járva írtak.

A lap rögtön azzal a felütéssel kezdi a beszámolót, hogy Európa jelentős szereplő a lézerkutatásban, nem úgy, ahogy a félvezetők fejlesztése terén. Ráadásul pont Szeged határában működik az egyik legmodernebb ilyen intézet, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, mely az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával létesült. A szegedi intézményben a nagy intenzitású fényimpulzusok és anyag kölcsönhatását vizsgálják.

Szabó Gábor prorektor, a szegedi ELI-ALPS igazgatója így nyilatkozott az intézmény szükségességéről az Indexnek: „Ha megkérdezik, mi szükség van lézeres iparágra, példaként azt szoktam mondani: ha az összes lézeres technológiától megfosztanák az autóipart, akkor nem érné meg a prémium kategóriás autókat gyártani. A magas előállítási költségek miatt szinte senki nem tehetné meg, hogy megvásárolja azokat a járműveket” – mondta.

Ez itt világszínvonal

Szabó szerint az ELI-vel új utak nyílnak meg a fizikában, de az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére is jelentős hatással lesz. A kutatóhálózatot a NASA-val egy szinten emlegetik. A mértékadó fizikai szaklapban az ELI-t a lézerfizika igen sikeres első 50 évét követő időszakot elindító csúcseredményének nevezték, és azt prognosztizálják, hogy a következő ötven évben kulcsszerepet tölt majd be.

„Soha az életben nem gondoltam, hogy lesz olyan dokumentum, amelyet az amerikai lézerfizikusok készítenek, amelyben ott lesz felsorolva, hogy Szegeden milyen lézerek vannak” – hangsúlyozta Szabó Gábor a lapnak. Megjegyezte, 2020 februárjában egy oxfordi konferencián az elkövetkezendő évtizedben leginkább áttörésre esélyes berendezésekről volt szó. Ezek között szerepel például a NASA ma már működő teleszkópja, de a tízes listán helyet kapott az ELI is.

„Azt hiszem, ezek a tények önmagukért beszélnek mindenki számára. Itt nem arról van szó, hogy a Kárpát-medence legjobbjai vagyunk valamiben, vagy a Duna–Tisza köze első számú kutatóközpontja. Ez itt világszínvonal” – szögezte le Szabó Gábor.

Évtizedek alatt térül meg

A kutatóközpont nagy teljesítményű lézereit kapcsolódó szolgáltatásokkal kutatók „bérelhetik”. Ehhez be kell nyújtani projektterveket, amelyeket egy nemzetközi, kutatókból álló zsűri bírál el, hogy egyáltalán megfelel-e a tudomány kritériumainak. A használók tudományos kiválóságukkal fizetnek az infrastruktúráért, mely számukra ingyenes a tagországok anyagi hozzájárulásának köszönhetően.